A zöld rendszám és az elektromos hajtás fogalma hazánkban az elmúlt években összeforrt, egy vizuálisan is jól megkülönböztethető jelzés ez az árammal (is) haladó gépkocsik kapcsán, noha ennél azért pár fokkal bonyolultabb, hogy milyen autóra és milyen feltételekkel kerülhet fel egyáltalán. Ezt a kérdést járjuk körül a következőkben Dalnoki Balázs segítségével, aki a Volkswagen hazai márkaigazgatója. És mondott egy-két roppant érdekes dolgot.
Zöld rendszámot 2015. augusztusa óta lehet igényelni. A vonatkozó (6/1990. KöHÉM) rendelet szerint az úgynevezett környezetkímélő gépkocsik jogosultak ilyen plakett viselésére, kategória szerinti korlátozás nincs, tehát személyautók és mondjuk autóbuszok egyaránt kaphatnak zöld rendszámot. A rendelet a hajtás típusát tekintve is elég megengedő, hiszen a tisztán elektromos meghajtású autók (ilyen például a Volkswagen e-up!, az e-Golf, a Nissan Leaf vagy mondjuk a BMW i3, csak hogy a legnépszerűbbeket említsük) mellett a külső forrásból is tölthető, szaknyelven plug-in hibridek is kaphatnak zöld rendszámot, amennyiben beépített akkumulátoraikról legalább 25 kilométert képesek tisztán elektromos hajtásban elgurulni. Érdekes egyébként, hogy a tisztán elektromos hajtású, tehát belsőégésű motorral nem rendelkező autók esetében a minimálisan előírt hatótáv 50 kilométer, tehát egy 40 kilométer megtételére képes, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autó nem kaphat zöld rendszámot, míg mondjuk egy 3 literes benzinmotorral, egy elektromotorral és mondjuk 28 kilométernyi energia tárolására alkalmas akkucsomaggal rendelkező plug-in hibrid luxusterepjáró igen.
Volkswagen e-Golf - tisztán elektromos hajtás, ezen biztosan rajta marad a zöld rendszám [+]
A fentiek miatt az elmúlt években sokakban felmerült, hogy a zöld rendszám igazából nem a környezet megóvását célozza meg, hanem a gazdag emberek legális rokkantkártyája, hiszen mint köztudott, Budapesten és a legtöbb vidéki nagyvárosban az ilyen gépjárművekkel teljesen ingyen lehet parkolni, és nem csak a töltőhelyeken, hanem mindenhol. De ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a zöld rendszám amúgy más előnyökkel is jár: a regisztrációs adó jelentősen kisebb (a tölthető hibrideknél 76 000 forint, a tisztán elektromosoknál pedig nincs), mint az átlagos autóknál, nincs vagyonszerzési illeték, nincs gépjárműadó, nincs cégautóadó, és van egy állami támogatás a vásárláskor is, ami az autó árának 21 százaléka, de maximum 1,5 millió forint lehet. Ez utóbbi kapcsán fontos tudni, hogy állami támogatás csak a tisztán elektromos meghajtású autókra igényelhető, és azokból is csak az újakra vagy a bemutató darabokra (6000 kilométer alatti futásteljesítmény mellett az autó csak kevesebb mint 180 napja lehet forgalomban). Idén nyárig az állam körülbelül 4 milliárd forintot költött a zöld rendszámos autókra az itt felsorolt kedvezmények formájában.
[+]
A nagy kérdés persze az, hogy a zöld rendszámos autóknál mik az arányok. A legfrissebb adatok 2018. február elsejéről vannak, ezek szerint a járművek 46,3 százaléka sorolható a tisztán elektromos kategóriáa (5E), 25,6 százalékuk hatótávnövelő elektromos jármű (5N), 28 százalékuk tölthető hibrid (5P), és 0,1 százalékuk egyéb nulla emissziós. A területi eloszlás is izgalmas, hiszen a járművek 53,2 százaléka fut a fővárosban, 46,8 százalékuk pedig az ország más területein. Havonta egyébként közel 400 új autó kap zöld rendszámot a mostani trendek szerint. A szabályozás viszont nem kőbe vésett, ahogyan a technikai fejlődik, úgy szükségszerű módosítani a zöld rendszám feltételein, ezen pedig az elektromos autókat itthon kínáló márkák közösen dolgoznak a törvényhozással, a lenti videóból is kiderül, hogy a tervek szerint a jelenlegi zöld rendszámos állomány egy része a változtatások után már nem lesz jogosult a kiváltságokra:
Persze vannak tévhitek is a zöld rendszámokkal kapcsolatban. A buszsávot például itthon nem használhatják a környezetkímélő autók (Nyugat-Európában amúgy sok helyen igen), és nyilván a mozgássérült parkolóhelyekre sem állhatnak be. Autópályadíjat is kell fizetniük a zöld rendszámos autók tulajdonosainak.
Az biztos, hogy a hazai megoldás meglehetősen egyedi, máshol nem jelzik ennyire látványosan, hogy környezetbarátabb hajtású autó vesz részt a forgalomban. Ugyanakkor az is látszik, hogy a törvényhozásnak lépést kell tartania a technológia fejlődésével, hiszen a zöld rendszámmal kapcsolatos szabályozás megalkotásakor a feltételrendszert még valóban kevés modell tudta teljesíteni, mára azonban (elsősorban a plug-in hibridek terjedésével) ez megváltozott, szinte minden márka kínálatában találunk ilyen gépkocsit (ahol nem, ott a közeljövőben érkezik), így megérett a helyzet arra, hogy a zöld rendszámhoz való jutás kritériumai szigorodjanak.
